Sziasztok volt mezőtúri osztálytársak ki hol merre jár!
Nagyon jó lenne, ha jelentkeznétek jövőre 50 éve lessz, hogy végeztünk remélem azért valakik rám találnak várom a jelentkezéseket én Bleszák Mari vagyok Romsitsné Marika!
Elérhetőségem.
Email: romsitsnemarika@gmail.com
A barátság nem csak abból áll, hogy vihogunk és jókat dumálunk a menő fiúkról és zenészekről. A barátság arról is szól, hogy ha ő zokogva vár a szobájában, és alig tudja elmondani, hogy mi történt, ott legyek vele. Hogy megvigasztaljam, tartsam benne a lelket, és tudja, nincs egyedül.
Széll Magdolna: Az új bor
Kiforrt a bor.- De jó fajta!
nyakalgatja János gazda.
Mérgesen szól rá asszonya.
Odalesz az összes haszna!
Pincéből János kilesett,
lába megrogy, nagyot esett.
Asszony szidja. - Jól beivott!
Nem! A küszöb cserben hagyott.
Küszöb vette nagyon zokon.
Gyalult engem ügyes rokon.
Rongyos cipő volt az oka,
vásott lehet már a talpa.
Méghogy vásott, frissen talpalt,
gazdám eddig vígan nyargalt.
Baja csak odafenn lehet,
sapkája szűk, szédülhetett.
Nem lehetek én az oka.
Morgolódik vén sapkája.
Ha a víznél maradt volna,
nem hemperegne a porba.
Széll Magdolna: Csak írok
Kopog a billentyű, torlódnak a szavak,
gondolataim nyílnak ujjaim alatt.
Mindenkinek írok, vagy tán senkinek,
rímes soraim néha tüskét rejtenek.
Próbálok csiholni némi kis világot,
tenyerem közt óvok egy aprócska lángot.
Szavam piheként sem érinti, ki rám siket,
bár pőrére vetkőztetem érte lelkemet.
Segítsetek nekem hunyorgó csillagok,
addig írok, míg szépségetek rám ragyog.
Széll Magdolna: Változékony idő
Dühöngött az idei nyár.
Panasz sarjadt nyelvünk hegyén.
Testünk pihegve hűst kívánt,
víz gyöngyözött hajunk tövén.
Végre, végre megjött az ősz!
Kóstolója igen finom.
Ám úgy tett, mint hisztis dizőz,
eltűnt egy fagyos hajnalon.
Front fölöttünk: húsba vágó.
Szél tépi házak ablakát.
Migrén támad: hasogató.
Ki mérsékli bajunk fokát?
Nyögve kelünk egész évben.
Mindegy izzadunk vagy fázunk.
Üröm lézeng örömünkben,
frászt hozza ránk vérnyomásunk.
Széll Magdolna: Csillaghullás
Csillaghullás idején,
bóbiskolunk te meg én.
Virradat jő tétován,
szellő zizzen fönn a fán.
Figyelj hulló csillagunk,
elsuttogjuk óhajunk.
Bennünk reszket a remény,
kívánságunk oly serény.
Múló időnk súlytalan.
Érintésünk kortalan.
Csendes játék a miénk,
kérünk, Ámort küldd felénk.
2019
Széll Magdolna: Álmodtam egy világot
Szép világot álmodtam,
emberi és egyszerű.
Tündérekkel játszottam,
csilingelve nőtt a fű.
Vágyból szőtt lakok sora,
bennük forró szeretet.
Igaz erény tisztasága,
romlottságot temetett.
Fészket rakott a jóság,
béke honol, nyugalom.
Lehetne ez valóság?
Akarni kell, úgy tudom.
2019
Széll Magdolna: Tengerparton
Dagály kúszik lábunk előtt,
ujjaink közt nedves homok.
Napfény táncol hullám fölött,
körülöttünk szellő forog.
Gyermekcsapat várat épít.
Fülbemászó muzsika szól.
Kendős asszony ékszert készít,
karkötőt fűz kagylóhéjból.
Nyugágyak közt árus járkál,
taligáján dinnye, barack.
Sokkal édesebb a vártnál,
cukros létől képünk ragad.
Ernyő alá későn bújtunk,
hátunk lángol, égő vörös.
Lehet, hogy ma állva alszunk,
ölelésre vágyni fölös.
Széll Magdolna: Esti séta
Hold karéja hunyorog fölöttünk.
Szótlanul, kézen fogva bolyongunk.
Pajkos árnyék imbolyog köröttünk.
Lángoló pírrá lobban mámorunk.
Ölünk mélyén sürgető szenvedély.
Andalgásból gyors futásra váltunk.
Szemünkben ígéret, testünk remél.
Jeleket adunk, örömre vágyunk.
Pacsirta dalát játsza egy óra.
Gyűrött lepedőn testünk ellazul.
Ujjbegyünk indul becéző szóra.
Álomba zuhanunk hangtalanul.
Széll Magdolna: Útravaló
Ballagni készülsz, ejtünk pár könnyet,
követjük az új forgatókönyvet.
Kibontott szárnyad repülésre kész,
Tárt kapu várja, mikor, merre lépsz.
Indulj el, járj kijelölt utadon,
irány fénylik vezércsillagodon.
Tarisznyádban érték, muníció,
bölcsektől kapott száz tanító szó.
Legyél méz az ünnepi kalácsban,
életmentő falat, éhes szájban.
Primadonna légy sorsod színpadán,
ne verj tanyát sötétség oldalán.
Ne hagyd, álmaid elvegyék tőled,
ne törjön meg, ha rád ront az élet.
Sose félj, legyél merészen bátor,
míg lelked szabad, semmi sem gátol.
Tehetséged ne pocsékold rosszra,
legyél mezők gyógyító virága.
Emberségesnek lenni törékeny,
gyakorold, légy a jóra érzékeny.